INTERMENTALITÁS

Hímnem, nőnem, semleges... Nem!


BÁZIS | ÚJNŐKORSZAK |  LÁNYLEGÉNY |  NŐI BESZÉLY |  INTERMENTALITÁS |  PUBLIKÁCIÓK |


A női mentalitás megváltozása a XX. század méltatlanul elhanyagolt forradalma. A nemek közötti munkamegosztás, a jogok, a tanulás, az előrehaladás, a karrier és az érvényesülési lehetőségek bővülése a nemek mentalitásának egymáshoz közelítését eredményezte. A nők megváltozott mentalitásának kiteljesedése a XXI. század nemi forradalma lesz. Nem összetévesztendő azonban a szélsőséges gender-ideológiával, amely egy szűknek mondható, átpolitizálódott lobbi-réteget foglal magában.

A nemek mentalitásváltozásának taglalásában fontos attribútum, hogy például a nők, a férfijegyek átvételét nem feltétlenül tudatosan hajtották végre, és nemcsak az öntudat élezése miatt mozdultak ki a nőies sztereotípiákból. A stimuláló erő sok esetben a szükség volt. A fennmaradás feltétele, a párhuzamosan jelenlévő szerepkörök gyakorlása mára többes szerepköröket alakított ki, és egyfajta univerzális személyiség kialakulását körvonalazzák (univermentalitás).

Másfelől, a mentalitásváltozást a nők gazdasági célcsoporttá válása is elősegítette. A kereskedelem kiemelt célcsoporttá tette a nőket, és specializált területeken speciális technikákat alkalmaz kegyeikért.A családi munkamegosztás összességében termékfogyasztásra épül, s a gazdálkodás több eleme, kimondva, kimondatlanul a női feladatok közé tartozik. Ahhoz adódik még a sokat idézett szépségipar, az otthonteremtéshez kapcsolódó teendők, amelyekhez társították a női vásárlási szokások sztereotípiáját. Az önálló fizetésképesség a nők mentalitásváltozásának katalizátora volt, egyfajta hatalmi pozíció érvényesítésére alkalmas terület.

Mivel az érvényesülés feltételei már többé-kevésbé mindkét nem számára adottak, a nők, felülemelkedve korábbi szerepkövetési szokásaikon, fennmaradásuk, karrierjük érdekében mentalitásukon is változtatni kénytelenek.Ily módon a komplex társadalmi szerepek pluralizmusa párhuzamosan jelenlévő, többes szerepkört feltételező identitásokat tett szükségessé, melyben szembeszökőbb, sőt, szükségesebb a nők elmozdulása (a több ezer éves egyoldalú alárendeltségi viszony után) a férfiak változásánál. A többes megfelelés maga után vonta a női életmód változását is, melynek generátora a mentális elemeket tartalmaz, változásának fontos szegmense az egyéni gondolkodásmód, az egyéni mentalitás. E többes női szerepkörök a következők:

- dolgozó; - fogyasztó; - partner; - háziasszony; - anya

Ez pedig nem megy másként, mint hogy fölveszik az addig hagyományosan férfiasnak tartott tulajdonságokat, illetve technikákat, és gyakorlatilag elmozdulnak nőies mentalitásukból a férfiasnak tartott mentalitás irányába. Mivel már megtettek néhány lépést a másik irányba, de a végpontot még nem érték el, köztes állapotba, vagyis az inter-mentalitás állapotába kerülnek.

Az intermentalitás olyan megváltozott gondolkodási, azon keresztül viselkedési forma, amelyben az egyén a tradicionálisan elvárt mentalitásából kimozdulva a másik nem tradicionálisan elfogadott mentalitásának átvétele felé halad.
(A meghatározás a férfiakra is érvényes lehet.)

Habár a közbeszédben megjelenő a 'férfias nő és nőies férfi' terminus a keveredést jelzi, a biológiai jellegzetességekre épülnek, de többnyire társadalmi szerepeket jelölnek. Az intermentalitás kifejezés ebből a szempontból pontosabb, mert nemtől független jellemző, mivel férfi és nő is rendelkezhet köztes mentalitással. Az intermentalitás semmiképpen sem összetéveszthető a 'radikális gender' elképzeléssel, amely az 1990-es években kialakult társadalmi konstrukció, benne a transzgender vagy transzneműség fogalmával. A posztstrukturalista filozófia ezen (torz)szülöttje sokféle értelmezéssel társult, köztük szubverzívnak ítélt elméletekkel. Ilyen például a heteroszexualitást túlhaladott moralitásként kezelő, és vele szemben a változtatható nemi identitás elfogadásának hirdetése, továbbá a biológiai nem és a megélt nem közötti választás attitűdként kezelése.

Ahogyan a fentiekben már történt ráutalás: a gender eredetileg nem a férfiak és nők biológiai, hanem viselkedés- és mentalitásbeli választási lehetőségére törekedett. Korai és későbbi irányultsága közötti különbség, hogy ezúttal az ember, és kiterjesztve az emberiség olyan alapvető alkotóelemét akarja relativizálni, ami nélkül nem-létezővé válhat. Férfi és nő létezése, biológiai különbözősége alapeleme az életnek, a folytonosságnak, ahogyan eredetileg a hím-nőstény felosztás is.

Másfelől felmerül a kérdés, hogy a transzneműség elenyésző számú érintettje miatt jogos-e, és érdemes-e egy faj biológiai felforgatása. A társadalmi nemi szerepek szabad megválasztása nyilván más kategóriát képez, hiszen valóban nem létezik olyan férfi és nő sem, aki tiszta formában minden férfias, ill. minden nőies tulajdonsággal rendelkezne. Ehhez képest az intermentalitás józan alternatívája, ha úgy tetszik, ellenlábasa, lehet a gender-eszmének.

Noha az intermentalitás két meghatározott sztereotip tulajdonságjegyhez, vagy viselkedési normához viszonyított köztes állapot, mégsem relativizált jelenség. Relatív mindössze az elemek összetételének tekintetében, ami egyénenként objektíve változik, átmeneti viszont abban az értelemben, hogy a férfi és a női sztereotípiák közötti átjárhatóság és keveredés terméke. Másfelől rögzített állapotnak tekinthető, mely kizárja bármelyik pólus, eldöntendően (férfias-nőies) felülkerekedését. Az ekképpen kialakult mentalitás rögzítése az érintettek részére kiemelten fontos, mivel a mintakövetés konkrétumokhoz kötődést, illetve eltávolodást is engedélyez. A férfias sztereotípiák átvétele napjainkban egyfajta ambivalencia-morált sejtet, miszerint a nők könnyebben válnak férfiassá, mint ahogyan a férfiak nőiessé.

A fizikai jegyek alapján megállapított kétneműséggel vont párhuzam, gyakorlati tartalma miatt átértékelendő, mivel sokkal inkább fizikailag, és csak érintőlegesen húzható a társadalmi nemi szerepek változására. A hímnősség nem tér ki a viselkedési, a mentális és a pszichológiai személyiségjegyek arányára, mindössze a férfi és női nemi jegyek keveredését ragadja meg. A szerepválasztás nem a már taglalt gender-elmélet gyakorlati sémája szerint történik - a közgondolkodás részére: ha akarom, férfi, ha akarom, női társadalmi nemi szerepeket veszek fel -, mivel az önfenntartás megváltozott kondíciói miatt tiszta formában sem a férfi, sem a női funkció nem gyakorolható többé.

A XXI. század elején a hagyományos férfi és női tulajdonságok már nem élesen elkülönülők, és már nemcsak gyakorlati, hanem elméleti szinten is elképzelhetők átfedések. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy az intermentalitás állapotába érkezett nők szexusukban egészségesek, deviancia nem jellemző rájuk, mindössze öntudatra ébredtek, és a hagyományos, nemek szerint kiosztott elvárások és feladatok helyett az általánosan megállapított emberi értékeket szeretnék követni.



foto_kellepics_pixabay


még több az intermentalitásról


SZÓ-ZENE-KÉP BÁZIS


ÚJNŐKORSZAK |  LÁNYLEGÉNY |  NŐI BESZÉLY |  INTERMENTALITÁS |  PUBLIKÁCIÓK |
INTERMENTALITAS 2003-2018 | Minden jog fenntartva! | All rights reserved!