foto_kellepics_pixabay
A női mentalitás megváltozása a XX. század méltatlanul elhanyagolt forradalma.
A nemek közötti munkamegosztás, a jogok, a tanulás, az előrehaladás, a karrier
és az érvényesülési lehetőségek bővülése a nemek mentalitásának egymáshoz
közelítését eredményezte. A nők megváltozott mentalitásának kiteljesedése a XXI.
század nemi forradalma lesz. Nem összetévesztendő azonban a szélsőséges
gender-ideológiával, amely egy szűknek mondható, átpolitizálódott lobbi-réteget
foglal magában.
A nemek mentalitásváltozásának taglalásában fontos attribútum, hogy például a nők,
a férfijegyek átvételét nem feltétlenül tudatosan hajtották végre, és nemcsak
az öntudat élezése miatt mozdultak ki a nőies sztereotípiákból. A stimuláló erő
sok esetben a szükség volt. A fennmaradás feltétele, a párhuzamosan
jelenlévő szerepkörök gyakorlása mára többes szerepköröket alakított ki, és
egyfajta univerzális személyiség kialakulását körvonalazzák (univermentalitás).
Másfelől, a mentalitásváltozást a nők gazdasági célcsoporttá válása is elősegítette.
A kereskedelem kiemelt célcsoporttá tette a nőket, és specializált területeken
speciális technikákat alkalmaz kegyeikért.A családi munkamegosztás összességében
termékfogyasztásra épül, s a gazdálkodás több eleme, kimondva, kimondatlanul
a női feladatok közé tartozik. Ahhoz adódik még a sokat idézett szépségipar,
az otthonteremtéshez kapcsolódó teendők, amelyekhez társították a női vásárlási
szokások sztereotípiáját. Az önálló fizetésképesség a nők mentalitásváltozásának
katalizátora volt, egyfajta hatalmi pozíció érvényesítésére alkalmas terület.
Mivel az érvényesülés feltételei már többé-kevésbé mindkét nem számára adottak,
a nők, felülemelkedve korábbi szerepkövetési szokásaikon, fennmaradásuk, karrierjük
érdekében mentalitásukon is változtatni kénytelenek.Ily módon a komplex társadalmi
szerepek pluralizmusa párhuzamosan jelenlévő, többes szerepkört feltételező
identitásokat tett szükségessé, melyben szembeszökőbb, sőt, szükségesebb a nők
elmozdulása (a több ezer éves egyoldalú alárendeltségi viszony után) a férfiak
változásánál. A többes megfelelés maga után vonta a női életmód változását is,
melynek generátora a mentális elemeket tartalmaz, változásának fontos szegmense
az egyéni gondolkodásmód, az egyéni mentalitás. E többes női szerepkörök a következők:
- dolgozó; - fogyasztó; - partner; - háziasszony; - anya
Ez pedig nem megy másként, mint hogy fölveszik az addig hagyományosan férfiasnak
tartott tulajdonságokat, illetve technikákat, és gyakorlatilag elmozdulnak nőies
mentalitásukból a férfiasnak tartott mentalitás irányába. Mivel már megtettek
néhány lépést a másik irányba, de a végpontot még nem érték el, köztes állapotba,
vagyis az inter-mentalitás állapotába kerülnek.
Az intermentalitás olyan megváltozott gondolkodási, azon keresztül viselkedési forma,
amelyben az egyén a tradicionálisan elvárt mentalitásából kimozdulva a másik nem
tradicionálisan elfogadott mentalitásának átvétele felé halad.
(A meghatározás a férfiakra is érvényes lehet.)
Habár a közbeszédben megjelenő a 'férfias nő és nőies férfi' terminus a keveredést
jelzi, a biológiai jellegzetességekre épülnek, de többnyire társadalmi
szerepeket jelölnek. Az intermentalitás kifejezés ebből a szempontból pontosabb,
mert nemtől független jellemző, mivel férfi és nő is rendelkezhet köztes mentalitással.
Az intermentalitás semmiképpen sem összetéveszthető a 'radikális gender'
elképzeléssel, amely az 1990-es években kialakult társadalmi konstrukció, benne a
transzgender vagy transzneműség fogalmával. A posztstrukturalista filozófia ezen
(torz)szülöttje sokféle értelmezéssel társult, köztük szubverzívnak ítélt elméletekkel.
Ilyen például a heteroszexualitást túlhaladott moralitásként kezelő, és vele szemben
a változtatható nemi identitás elfogadásának hirdetése, továbbá a biológiai nem
és a megélt nem közötti választás attitűdként kezelése.
Ahogyan a fentiekben már történt ráutalás: a gender eredetileg nem a férfiak és nők
biológiai, hanem viselkedés- és mentalitásbeli választási lehetőségére törekedett.
Korai és későbbi irányultsága közötti különbség, hogy ezúttal az ember, és
kiterjesztve az emberiség olyan alapvető alkotóelemét akarja relativizálni,
ami nélkül nem-létezővé válhat. Férfi és nő létezése, biológiai különbözősége
alapeleme az életnek, a folytonosságnak, ahogyan eredetileg a hím-nőstény felosztás
is.
Másfelől felmerül a kérdés, hogy a transzneműség elenyésző számú érintettje
miatt jogos-e, és érdemes-e egy faj biológiai felforgatása.
A társadalmi nemi szerepek szabad megválasztása nyilván más kategóriát képez,
hiszen valóban nem létezik olyan férfi és nő sem, aki tiszta formában minden
férfias, ill. minden nőies tulajdonsággal rendelkezne. Ehhez képest az
intermentalitás józan alternatívája, ha úgy tetszik, ellenlábasa, lehet a gender-eszmének.
Noha az intermentalitás két meghatározott sztereotip tulajdonságjegyhez, vagy viselkedési
normához viszonyított köztes állapot, mégsem relativizált jelenség. Relatív mindössze
az elemek összetételének tekintetében, ami egyénenként objektíve változik, átmeneti
viszont abban az értelemben, hogy a férfi és a női sztereotípiák közötti átjárhatóság
és keveredés terméke. Másfelől rögzített állapotnak tekinthető, mely kizárja bármelyik
pólus, eldöntendően (férfias-nőies) felülkerekedését. Az ekképpen kialakult mentalitás
rögzítése az érintettek részére kiemelten fontos, mivel a mintakövetés konkrétumokhoz
kötődést, illetve eltávolodást is engedélyez.
A férfias sztereotípiák átvétele napjainkban egyfajta ambivalencia-morált sejtet,
miszerint a nők könnyebben válnak férfiassá, mint ahogyan a férfiak nőiessé.
A fizikai jegyek alapján megállapított kétneműséggel vont párhuzam, gyakorlati
tartalma miatt átértékelendő, mivel sokkal inkább fizikailag, és csak érintőlegesen
húzható a társadalmi nemi szerepek változására. A hímnősség nem tér ki a viselkedési,
a mentális és a pszichológiai személyiségjegyek arányára, mindössze a férfi és
női nemi jegyek keveredését ragadja meg. A szerepválasztás nem a már taglalt
gender-elmélet gyakorlati sémája szerint történik - a közgondolkodás részére:
ha akarom, férfi, ha akarom, női társadalmi nemi
szerepeket veszek fel -, mivel az önfenntartás megváltozott kondíciói miatt tiszta
formában sem a férfi, sem a női funkció nem gyakorolható többé.
A XXI. század elején a hagyományos férfi és női tulajdonságok már nem élesen
elkülönülők, és már nemcsak gyakorlati, hanem elméleti szinten is elképzelhetők
átfedések. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy az intermentalitás állapotába
érkezett nők szexusukban egészségesek, deviancia nem jellemző rájuk, mindössze
öntudatra ébredtek, és a hagyományos, nemek szerint kiosztott elvárások és
feladatok helyett az általánosan megállapított emberi értékeket szeretnék követni.
még több az intermentalitásról
SZÓ-ZENE-KÉP BÁZIS
|