LÁNYLEGÉNY

"...a mi forradalmunk volt az utolsó. S többé semmiféle forradalom nem lehetséges. Ezt mindenki tudja..." (?)

(Zamjatyin)

BÁZIS | ÚJNŐKORSZAK |  LÁNYLEGÉNY |  NŐI BESZÉLY |  INTERMENTALITÁS |  PUBLIKÁCIÓK |


Az egyénire ható, és a társadalmi determinizmusok kategóriájába sorolható a szocializáció, mely a nevelésen át ható, legerősebb hatású 'predesztináció'. A jó és a rossz, a helyes és a helytelen meghatározása mindenkori feladat, mely axiómákat a társadalom tagjai követnek.

A viselkedési sémákat jobbára a társadalomtudományok, és a nyilvánosság előtt megjelenő gondolatformálók határozzák meg, s azáltal kinyilvánítják a mintaalkotáshoz szükséges prioritásokat.

Az ember viselkedésére ható beavatkozás a nemi szerepek terén sincs másként. A társadalmilag konstruált előírások évezredek óta meghatározzák, milyennek kell lennie a férfinak, és milyennek a nőnek.

A női feladatok még napjainkban is egyben kötelességek, s leginkább a gondoskodói- és a reprodukciós szentenciák körébe tartoznak.
A férfisztereotípiák - pl. a határozottság, a céltudatosság, a lélekjelenlét - stb. - ugyan mára a női tulajdonságok kategóriájába is tartozhat, de azoknak férfikompetenciára kiterjesztett változatát jelentik.

A 'XXI. századi nőtípus, az intermentalitás' című kutatássorozat, amely a nemek megváltozott mentalitásával foglalkozik, következő szakaszában (2009-2015)a mintakövetést és a gondolkodásmódot befolyásoló történeti- és filozófiai tényezőket vizsgálta.

A XXI. században a sztereotip társadalmi nemi szerepek keveredésével a férfi és a női mentalitás felcserélhető elemeket tartalmaz. Egyforma és másforma sajátos módon, azonos alakot ölt.

De kialakulásában vajon mekkora szerepe volt a vezérgondolkodók iránymutatásának? Honnan erednek azon axiómák, amelyek évezredeken keresztül meghatározták a nemi szerepek direkcióját, majd fordulatot vettek?

A Lánylegény című tanulmánykötetben a nemek életmódja kialakulása, mentalitásváltozása, és annak kulturális háttere, valamint az androcentrikus társadalomtudományok hatásának feltárása jelenik meg.


Horváth Júlia Borbála: Lánylegény
L'Harmattan Kiadó, 2015 Budapest

itt megvásárolható



Horváth Júlia Borbála 2015






részlet a kötetből


A nemi szerepek felvételekor a mintaadás bipoláris folyamat, hiszen a rendszeralkotó és a rendszerkövető nem lehet meg egymás nélkül. A definitív követelmények szabályokon, intézményeken és elvárásokon keresztül deklarálva jelennek meg a nyilvánosság előtt, és a minta paradigmává, következetes ismétlés után pedig sztereotípiává válik.

Az alapvető szocializáló tanulási folyamat a legkisebb sejtben jelenik meg először, a családi nevelés alkalmával. A szülői nevelés, és a gének determinizmusának összecsapásából gyakorta a harmadik:
a környezeti determinizmus kerül ki győztesen, a kortársak, és az egyéni genetikai hajlam meghatározta irányválasztás révén.

A betanult formák végigkísérik a társadalom tagjainak életútját. Az intézményeken keresztül közvetített ideológiák szubjektíve közelítenek a követendő, valamint az elvetendő minták felé.

A történelem nagyobbik részében az isteni, és/vagy társadalmi rendet a meghatározott hatalmi státusszal rendelkező közszereplők közvetítették a társadalom tagjai felé. Az önkép kialakításának feltétele nyelvi és értelmezési alapokon nyugszik, és a cselekvési szituációk része.

A XVIII. században megfogalmazott emberi jogok újraértelmezése, a közakarat, a demokrácia, a szabadság-testvériség-egyenlőség fogalomrendszere ugyanúgy a patriarchális viszonyok alkotta rendszer részét képezték, ahogyan a korábbiak. Az újonnan született társadalmi szerződések mintha kizárólag férfi és férfi között születtek volna, amolyan neutrális egyezség formájában, és a modern nőkép meghatározását, pláne a régi megváltoztatását fókuszon kívül helyezték.

A humanitás és egyetemesség kiemelt jelentőségű attribútummá vált, de nem először a történelem folyamán, hallgatólagosan, csak a társadalom férfinak született tagjait érintette. A változtatás kényszerének egyik nem lebecsülendő oka, hogy a mindenkori nőkép kialakítását javarészt férfiak hajtották végre.

A filozófusok, később a szociológusok, pszichológusok értelmezésének alapjául olyan sztereotípiarendszer állt, mint hogy a férfiak aktivitásra, a nők pedig passzivitásra teremttettek. Önmagában ez igaz is lehetne, de nem mint feltétlen, egyedüli igazság, mivel kizárja annak lehetőségét, ill. helyességét, és főleg a női nemnek azon képességét, hogy adott esetben ő legyen az aktív, a domináns, a zsákmányszerző; a férfi részére pedig azt, hogy képességgel, hajlandósággal bírhasson elfogadó háttérszerepre.

A determinált adottságokkal, illetve képességekkel kapcsolatos konvencionális alapmegítélések közé tartozik az észnek és az érzelemnek kategorikus szétválasztása a nemek viszonylatában, s benne a feminista szakirodalom súlyozott szerepet kapott (pl. Nancy Thodorovnál).

"A pallérozott női elme hideg csodálatot kelt", és a nő veszít közben "ama bájaiból, melyek révén hatalmat nyer a másik nem fölött" - írta Kant korának hölgyeiről, amikor a férfiakat "észorientáltnak", a nőket pedig egyszerű "érzelmi lénynek" minősítették. Holott egyazon emberben az ész és érzelem keveredésének aránya sematikusan meghatározhatatlan, mint ahogyan a bizonyos eseményekre adott viszontreakciók is relatívak.




A kötetben a matriarchátustól napjainkig számos példa megtalálható, és végül az autentikus idézetekkel megerősített konklúzió: a világ- és társadalomformáló eszméket időről-időre férfiak alakították, legtöbb esetben a nők kihagyásával.

A történetírók és a filozófiatörténet meghatározó alakjai alig tértek ki a nők helyzetének taglalására - a korábbi, matriarchális berendezkedésre a narratívák alig utaltak. Közülük néhányan - Platón, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Kant, Nietzsche, Hegel, Tönnies, Weber stb. - viszonylag részletesen megemlékeztek a nőkről, és a nemek szerepének deskriptív megjelenítésével a maszkulin szempontok erősítésén munkálkodtak. A sokat említett történeti elfogultság hosszú időre meghatározva az irányt, női gondolkodó vagy érdekképviselő hosszú ideig nem kerülhetett véleményformáló pozícióba.



Begina házak
fotó_enveloppearchive_Begina_Mont.St.Amant_Ste.Elizabeth.Plein


még több a könyvről

SZÓ-ZENE-KÉP BÁZIS


ÚJNŐKORSZAK |  LÁNYLEGÉNY |  NŐI BESZÉLY |  INTERMENTALITÁS |  PUBLIKÁCIÓK |
INTERMENTALITAS 2003-2018 | Minden jog fenntartva! | All rights reserved!