ARANYANYÁK
A matriarchátus kora


BÁZIS | ÚJNŐKORSZAK |  LÁNYLEGÉNY |  NŐI BESZÉLY |  INTERMENTALITÁS |  PUBLIKÁCIÓK |

 |  A R A NY A NY Á K  |   R E N E SZ E Á N SZ  |  K A N T   É S   A   F É L F O R D U L A T  |  M A CS Ó   M O S Ó N Ő  |
 |  A N D R O SZ   É S   G Ü N É  |



Megjelent: E-tudomány, 2010/3

- részlet -


A matriarchátus létezésének, kialakulásának és berendezkedésének vizsgálata a tudomány örökzöld témája. A korok kutatói szinte mindannyian megemlítik a matriarchátus társadalmi rendszerét, a pontos leírás azonban sokszor hiányos, s olykor a mikro-történetíráshoz hasonlóan fantáziadús elemekkel átszőtt. A bizonyítás azért is nehézkes, mert az írásbeliség előtti történeti emlékekben a szájhagyomány- őrizte tények elhomályosultak, átalakultak, és jócskán kiszíneződtek. Jelenlegi ismereteink annyit viszont megengednek, hogy kijelentsük: ha létezett a patriarchátust megelőző korszak, az bizonyosan a nem patriarchátus volt.


A matriarchális társadalom működése tisztán az ősi természetjogon alapult. A családegységekben szokásos női irányítás a közéletben is kifejtette pozitív hatását.

A férfiak mindezt elfogadták, sőt természetes rendként viszonyultak a nők dominanciájához. A későbbi, az apajogú társadalmakban használatos, a nőket mesterségesen korlátozó társadalmi akadályok akkor még ismeretlenek voltak. A matriarchátus legtöbbet hivatkozott jellemzője a matrilineáris, anyai ágon számon tartott leszármazás, melyben az utódokat az anya jelöli meg. De hogyan létezhetett olyan társadalmi berendezkedés, ahol nem a tulajdonlás jelentette a legfontosabb életcélt?

Az ősi társadalmakat a tagjaikat kordában tartó mágikus erők működtették, és a matriarchátusban élők szoros kapcsolatban álltak a természet törvényeivel, a fizikai, anyagi világgal. Azt tartották, hogy minden dolgok eredője a föld, amelyből a termékenység ered, a szülőanya pedig a termékeny föld élő mása. A patriarchátus mozgatórugója viszont a vallással megtámogatott hatalommánia, és az erőszakszervezettel fenntartott magántulajdon-védelem, illetve annak gyarapításának vágya lett.

A matriarchátus felbomlása után, az új társadalmi rendben, a patriarchátusban, a nők többé- kesébbé elfogadták az új szereposztást, és mintegy beleegyeztek az erőviszonyok számukra kedvezőtlen alakulásába. Az uralmi viszonyok átrendeződése, és a hatalom örökös újraerősítése a férfiak részéről a társadalmi élétmód legfontosabb törekvésévé vált, amiről némely feminista állítmány azt tartja, hogy az ily módon konstruált (társadalmi értelemben)
biológiai test nem más, mint maga a "megtestesült politika". A matriarchátus társadalmi rendszere először az ókori Görögországban bomlott fel, miután a patriarchátus végérvényesen uralkodó társadalmi berendezkedéssé vált.


Irodalom:

Grandpierre K. Endre: Eltemetett világkorszak: A mágikus kor.
Harmadik Szem, 1992/április

Morgan, Louis: Az ősi társadalom.
Gondolat Kiadó, Bp. 1961.

Hell Judit: Van-e feminista filozófia?
Áron Kiadó, Bp. 2006.


SZÓ-ZENE-KÉP BÁZIS


ÚJNŐKORSZAK |  LÁNYLEGÉNY |  NŐI BESZÉLY |  INTERMENTALITÁS |  PUBLIKÁCIÓK |
INTERMENTALITAS 2003-2018 | Minden jog fenntartva! | All rights reserved!