NŐI SZEREP | INTERMENTALITÁS | ÚJNŐKORSZAK | GENDER Férfias nők, nőies férfiak. A többes női szerepkör. Kortárs férfi és női nemi szerepek.

A szociológiai értelemben vett sztereotip megnyilvánulások asszociatív (pl. adottságokkal kapcsolatos) és konceptualizált (pl. empirikusan vagy hallomásból átvett) tulajdonságokra, sokszor előítéletekre épülnek, melyek a beszélők aktív szótárában képzettségtől és világnézettől függetlenül jelen vannak. E megállapítás fölvett interjúk nyelvezetében is érzékelhető; íme néhány a leggyakrabban előforduló (régi és új) sztereotípiák közül:

Az általános közgondolkodás szerint a női feladatok egyben kötelességek, és leginkább a reprodukció elősegítésére épülnek; a férfifeladatok pedig a zsákmányszerzésre irányulnak. A viselkedési minták követése a tömeg részéről általában a konvenciók automatikus másolásából áll. A tv-műsorok, sorozatfilmek, magazinok vizuálisan és nyelvileg is a két nem közötti eltérést hangsúlyozzák (szerepjátékok), és a hagyományos szerepeket sulykolják.
" A pallérozott női elme hideg csodálatot kelt", és a nő veszít közben ama bájaiból, melyek révén hatalmat nyer a másik nem fölött" - írta Kant korának hölgyeiről (in: Kant 1764/2003).
A férfiakat "észorientáltnak", a nőket egyszerű "érzelmi lénynek" minősítették, s ezzel több száz évre irányt szabtak a nemi szerepek kiosztásában.

Interjúk

A fölvett életútinterjúban nyitott kérdéssort használtam, hogy a válaszadó szabadon kifejthesse gondolatait. Első helyen a bemutatkozás és az alapcélok felvázolása szerepelt, azután a tanulással, munkával és munkahellyel kapcsolatos terület taglalása, majd a párkapcsolat- család problémaköre. Legtöbben fedőnevet választottak, amik játékosságuk mellett külön figyelmet érdemelnek. A hipertextként kezelt átírások (transzkripciók) megtartották az egyéni beszédstílust.

A szövegben előforduló tradicionális sztereotípiák visszatérőek. Például, hogy az emberek életük folyamán a másik felüket keresik, vagy olyan párt, partnert, akivel jók a hétköznapok és az ünnepek is, akivel meg lehet osztani örömöt és bánatot, vagy éppenséggel olyan férfitárs szükséges, aki nem kérdez, csak a vállára veti a nőt, mint a zsákmányt, majd következik az általános főcél: sok-sok utóddal ajándékoz[za] meg. A sztereotípiák tartalmazzák a főbb tradicionális gender-komponenseket, néhány ponton visszanyúlnak a régmúltba, és érzékenyen jelzik a társadalmi nemek szerepbeli változásait.

Pl. a nő a férfi oldalbordája; a nő a férfi éke; a férfi a teremtés koronája, a nők monogámok; asszonynak fegyvere a nyelve, a nő a lélekdús, a férfi a racionális (stb.)

Munkahely, karrier

Újonnan használatos sztereotípia, amit a nők már mernek állítani önmagukról, hogy: klassz és/vagy nő vagyok, belevaló csaj vagyok, okos vagyok, de azért a fenti riportalany is szabadkozva hozzáteszi, hogy: de nem beképzelt. Emellett megjelenik a gondolkodó nő kollokációja; amit gyakran szembeállítanak a klaszszikus értelemben vett nőiességgel, mely ma már nem divat. Az interjúszövegekben felbukkan a nő mint dolgoztatható báb allegóriája is, ami már határozott ellenállást jelez a tradicionális elgondolásokkal szemben.

Interjúalanyaim között több felsővezető pozícióban dolgozó nő található. Néhányan megjegyzik, hogy képzettségük és bizonyí tott ambícióik alapján több női vezetőt kellene találnunk a jelenleginél, de a kialakított nemi sztereotípiák behatárolják lehetőségeiket. Az általánosan elfogadott sztereotípia szerint vezetőnek lehetőleg férfit válasszanak, aki határozott, szakképzett és lojális. Ugyanakkor a "kollektív társadalmi elvárás" szinte teljesen figyelmen kívül hagy olyan női tulajdonságokat, amelyek egyben sztereotípiák is, viszont a jó vezető ismérvei lehetnek.

Pl.: beleérző-képesség, kompromisszumkézség, körültekintés, kommunikációs készség, megértés, belátás (stb.)

Párkapcsolat

A magánéleti problémakör szinte minden válaszadót végigkísérte élete folyamán. Mivel legtöbben olyan családból érkeztek, ahol az apa volt a családfő. Mások olyanból, ahol az anya volt a domináns, s ott, a külvilág előtt hallgattak róla, és kifelé azt mutatták, amit a közvélekedés elvárt, a férfidominanciát.
(pl.: apám volt a domináns, ezt elfogadtam, anyám pedig tiszteletben tartotta.) Sokan megjegyzik, hogy egyenrangú partnerkapcsolatot szeretnének, ami szerintük nem lesz könnyű, mivel a mai nő önálló, határozott elképzelésekkel.

Az interjúk jellemző mondata, hogy: nekem klasszikus értelemben vett családra lenne szükségem, mely kijelentést követi az új sztereotípia: de eddig azért nem lett gyerekem, mert nem találtam megfelelő apukát. A partner kiválasztása tehát ugyanolyan gondossággal folyik, mint évezredekkel korábbi kultúrák követőinél ld. achék - Brazília), s látható, hogy a partner megfelelése minden körülmények között igen fontos szempont a mai, megváltozott mentalitású nők körében is.

A megkérdezettek helyzetüket, problémáikat általában a fentiekhez hasonlóan meglepő őszinteséggel és tisztánlátással magyarázták. A jó tulajdonságként megjelölt kollokációk mára az egykori tipikusan tradicionális férfitulajdonságok közül kerülnek ki.

Pl: erős intellektuális oldal, önállóság, képzettség, határozott elképzelések, szaktekintély, vezetői képességek (stb.)

Összefoglalás

Az interjúrészletek érzelmi fordulatokkal és képekkel tűzdelt, szubjektív vallomások; gyakoriak a vicces, ironikus megnyilvánulások, de olykor megjelenik a düh és az elkeseredettség. A válaszadók sokszor használnak szexuális szimbolikát. Az írott beszéd stílusában többnyire szenvedélyes. A józanság olykor bonyolult érveléssel párosul, súlyos tanulságok születnek vagy egy elnagyolt általánosítással az érvek kifulladnak. A nők önmaguk bemutatásához gyakran valamely, a nőiességhez kötött asszociatív elemet használnak.

Az interjúk szövegében jól láthatók a nyelvben előforduló tipikus, mesterségesen létrehozott nemi különbségek. Többnyire a biológiai nemhez köthetők (képességek, adottságok), a társadalmi nemhez pedig inkább a feladatok és besorolások vagy fogalmak tartoznak. A szókapcsolatokban megnyilvánuló nemi sztereotípiák világosan jelzik az aktuális elvárásokat, valamint azt, hogyan, és merre változik a nő- illetve a férfiideál.

Irodalom

Bourdieu, Pierre 1994. Férfiuralom. (szerk. Hadas Miklós) Budapest, Replika.

Habermas, Jürgen 1993. Further reflections on the public sphere.
In: Calhoun, Craig (ed.) Habermas and the Public Sphere. Cambridge,
Massachussets & London: MIT Press.

Hall, Stuart (ed.) 1997. Representations: Cultural Representations
and Signifying Practices. London: Sage.

Kegyesné Szekeres Erika 2005. Kollokációk: nemi sztereotípiák és gender-
markerek. www.nytud.hu/NMNYK/eloadas/kegyesne-szekeres.rtf.

Krampen, Günter 1979. Eine Skala zur Messung der normativen
Geschlechtsrollen Orientierung. Zeitschrift für Soziologie, 3.

Nagl-Docekal, Herta 2006. Feminista filozófia. Budapest, Áron Kiadó.

SZÓ-ZENE-KÉP BÁZIS

MACSÓ MOSÓNŐ Szemelvények: mai magyar nők nyelvhasználata
BÁZIS \| ÚJNŐKORSZAK \| LÁNYLEGÉNY \| NŐI BESZÉLY \| INTERMENTALITÁS \| PUBLIKÁCIÓK \|

| A R A NY A NY Á K | R E N E SZ E Á N SZ | K A N T É S A F É L F O R D U L A T | M A CS Ó M O S Ó N Ő | | A N D R O SZ É S G Ü N É |

| A R A NY A NY Á K | R E N E SZ E Á N SZ | K A N T É S A F É L F O R D U L A T | M A CS Ó M O S Ó N Ő |
| A N D R O SZ É S G Ü N É |